Már teszteli vadonatúj félautonóm mobilitási technológiáját a Toyota, amely lehetővé teszi, hogy egy sofőr kettő – illetve elméletileg tetszőleges számú – autót vezessen egyszerre.
Hitchless towing, azaz vonóhorog nélküli vontatás: így nevezi azt az innovatív projektet a Toyota, amely egyetlen év alatt jutott el a számítógépes modellezéstől a prototípusok teszteléséig. Az ötlet házon belül, az autógyártó egyik alkalmazottjától származott, és egy, a folyamatos fejlesztést támogató kaizen munkakultúrájának jegyében kifejezetten erre a célra kialakított kommunikációs csatornán keresztül jutott el a döntéshozókig. Ők pedig habozás nélkül biztosították hozzá a szükséges anyagi és humán erőforrásokat, annak ellenére, hogy az elnevezés, bár hangzatos, kissé félrevezető: valójában nem vontatásról, hanem konvojban közlekedő járművekről van ugyanis szó.
A hátul haladó gépkocsi hajszálpontosan lemásolja az első autó mozgását, méghozzá nem valós időben, hanem valós helyen: a második jármű ugyanazon a nyomvonalon, ugyanazzal a sebességgel halad, mint az előtte guruló. Jelenleg ezt még alacsony sebességgel, jelentős követési távolságot tartva – ám bámulatosan pontosan – hajtja végre, hamarosan azonban emelik a tétet a mérnökök: terveik szerint egy újabb éven belül megkezdik a technológia autópályán, illetve kis forgalmú városi környezetben történő tesztelését.
Joggal merül fel az emberben a kérdés: valóban létező piaci igényt elégít ki a megoldás? A Toyota észak-amerikai tevékenységeinek értékesítésért felelős alelnöke, Jack Hollis szerint a válasz egy határozott „talán.” Ugyanakkor, teszi hozzá a szakember, a Toyota fejlesztéseiről számtalanszor derült ki utólag, hogy elébe mentek a fogyasztók elvárásainak – hogy más példát ne mondjunk, ilyen volt maga a hibrid technológia is, amelyről bevezetésekor még senki nem tudta, hogy huszonöt év elteltével meghatározza az autóipar fejlődését és alapvető szemléletváltást indít útjára a fogyasztók körében.
A technológia értékes köztes fázisnak bizonyulhat például a teljesen autonóm közlekedés megvalósulása felé vezető úton. A „vontatott” jármű ugyanis teljes egészében önállóan képes haladni, ugyanakkor az irány- és sebességváltásokra vonatkozó döntéseket a „vontató” gépkocsi vezetője, azaz egy ember hozza meg (ha nem így volna, egyáltalán nem lenne szükség a felvezető autóra.) Ennek köszönhetően egy ehhez hasonló technológia hosszú évekkel megelőzheti a piacon a tényleges önvezető járműveket, miközben azok előnyeinek jelentős részével rendelkezik.
Forradalmasíthat például egy sor kereskedelmi tevékenységet, az ügyfél autójának szervizbe szállításától kezdve a sofőrszolgálatokon keresztül a költözködésig, vagy éppen lehetővé teheti kis teljesítményű járművek számára jelentős tömegek mozgatását. Akár a hatóságok számára is érdekes lehet egy ilyen technológia, amellyel megszabhatják egy másik jármű haladásának körülményeit, de az autómegosztó (car sharing) szolgáltatások működését is új alapokra helyezheti a megoldás.
Minderről ma még csak feltételes módban beszélhetünk, ez azonban semmit nem von le a projekt értékéből és hasznából. A hitchless towing jelenleg nem több izgalmas ujjgyakorlatnál, gondolatébresztő feladatnál, amely ugyanakkor a munka folyamán felmerülő, ma még ismeretlen problémák, kérdések és felvetések jóvoltából felkészíti a mérnököket más autonóm mobilitási feladatok hatékony elvégzésére.
Fotók: Toyota, YouTube
