Sárban, porban, harci gépek között is magabiztos a Duster
Egy új Dacia/Renault szalon ünnepélyes megnyitóján találkoztunk először testközelből a telejesen megújult Dacia Dusterrel.
Maga a Duster az első megjelenése óta igazi nagy kedvenc volt és Kismartoni Péternek, valamint munkatársainak köszönhetően többször, több féle motorváltozattal, felszereltséggel is gyűrhettük a modellt.
Sajnos Petinek egy esztendeje menni kellett a Renault hazai importőrétől és ezzel együtt mi is parkolópályára (vagy inkább lapátra) lettünk téve, így egy tavaly nyári „kisiklás” (Amikor a kiválló Logan MCV volt a társunk és biztonságos bázisunk a Sziget fesztivál alatt.) óta sem Dacia, sem Renault gépek nem jutnak el hozzánk próbára.
Se hivatalos információk, se semmi nem érkezik az elmúlt év ősze óta. (Persze lehet, inkább egy értelmesebb tesztet kellett volna írnunk, ahol a méretek, furatok, löketek, tengelytávok a főszereplők…)
A fentebb említett szalonmegnyitón alaposan körbejártuk az új Dustert és meg kellett állapítani, hogy egy igen szép gépet alkottak a mérnökök.
Aztán alig két hete a Renault Budapest meghírdetett egy eseményt, „Dacia Duster Tour” címmel, amire az Egyszer már láttam autót csapatával közösen mi is jelentkeztünk.
Eljött a múlt szombat, korán reggel útnak is indultunk, hogy végre megtudjuk, mire képes a masina.
Hamar érkeztünk, így volt időnk még a program kezdete előtt a verőfényes napsütésben körbejárni a Dustereket, illetve a Dacia többi modelljeit.
A megújult, nemcsak utcai terepjáróból volt olyan a teszt helyszínén, ami igazi terepgumikat kapott és látszott rajta, hogy az első tesztnapon is kapott sarat bőven.
Volt olyan is, ami sima utcai gumikkal, de kissé sárosan várta a program kezdetét és a tesztvezetők hadát.
Volt továbbá olyan, ami külső fellépőt kapott.
Be kell vallanom, a „fellépős változatnál”, szerintem (!) az optikai tuningoláson kívül semmi értelme nincs a kinti lépcsőnek.
Én tuti nem mernék rálépni, ráadásul az „átlépőképességéből” is veszít ezzel az autó.
Ja, és azt se felejtsük, hogy a be- és kiszállásnál is csak akadályozza az embert a „tuningolás”.
De, hogy is szoktuk a teszteknél?
Ja, megvan!
Ne rohanjunk ennyire előre!
Ne rohanjunk, mert a terepjárás eleve nem rohanás, ráadásul a terepgumis változattal kezdődött a próba, amit meg is fürdettünk a sárban.
Mondjuk az, hogy meg is fürdettünk, kissé túlzás, elvégre Peti például a nagy sártenger előtt kiszállt a kocsiból, hogy remek fotókat készítsen az úszásról.
Ráadásul ezen a programon a durva terepen nem vezethettek a tesztelők, hanem Palánkai Gellért és a televízióból is ismert „dragmotoros” Tóth Zoli, Driving Experience Kft. vállalkozásának egyik kiválló instruktőre vitte szépen sorban az embereket az igazi megpróbáltatások közé.
Volt ott emelkedő, lejtő, tankok által kijárt nyomvájú – szóval, minden, mi szemnek szájnak ingere.
És az új Duster mindenhol szépen, megbízhatóan tette a dolgát.
A lejtmenetvezérlő nagyon finoman engedte lefelé az autót, a direkt terepfokozatba kapcsoláskor pedig a sártengerben, illetve egy igen meredek, hepe-hupás emelkedőn is simán feljött a gép.
Oké!
Igen, tudjuk, hogy ehhez azért kellettek azok a bizonyos terepgumik is…
Az automata, dízel, fulos változat ezzel ki is lett pipálva.
A folytatásban a benzines, manuális, 110 pacis, nem teljesen felszerelt, ám kívülről fellépőt kapott modellbe ültünk, hogy először egy jó poros, földes terep-, majd egy rutinpályán nézzük meg, miként is viselkedik a gép.
Ekkor már én vezettem, míg Peti tovább lőtte a képeket.
Az új Dustert pillanatok alatt magára szabhatja az ember.
Az ülések nagyon kényelmesek és igen jó oldaltartásúak. (Ebben is nagyot fejlődött elődjéhez képest a masina.)
A hátsó traktusban van elég fej-, és válltér. Véleményem szerint négy felnőtt akár hosszabb útra is bátran elindulhat, hisz kényelmesen elférnek.
A csomagtartó mérete megfelelő és az autó magasságának köszönhetően könnyedén pakolhatunk be-ki a Duster hátsdójából/ba.
A rövid teszteket követően még megnéztük a kiállított harci járműveket is, majd indultunk hazafelé és arról beszélgettünk, valahogy csak fel kellene eleveníteni a kapcsolatot a Dacia hazai importőrével, hogy újra kaphassunk információkat az aktualitásokról, vagy épp’ tesztautókat egy-egy hétre…
Mert tényleg nagyon használható, szerethető gépeket forgalmaznak.
Nem elhanyagolhatóan, igen zseniális ár-érték aránnyal…
