Pista nyaggatott, hogy írjak tartóstesztet ha már a munkámhoz kaptam egy Hyundai i30-as kocsit. Nem vagyok újságíró így ne várjatok tőlem katalógus adatokat mert azt mindenki meg tudja keresni az internet világában, inkább írom a saját tapasztalataimat.
Az autó egy Hyundai I30 1.6 CRDI LIFE – tehát alapmodell.
Tíz évig jártam a saját autómmal (Peugeot Partner 1.9D) ezt használtam a munkámhoz is ami rengeteg utazással jár. 2017 júliusában kaptam a Hyundai-t cégautónak, természetesen fehér színben.
Fehér kompakt kategóriás autóval azért jó járni, mert messziről látni, hogy területi képviselő az ember, közelről meg azt, hogy milyen koszos a kocsi de szinte állandóan.
Az autóátvétel nem az megszokott formában történt, hogy valaki alaposan elmondja, hogy mi micsoda az autóban mint az megszokott új autó átvételkor.
Dunántúlon voltam egy fesztiválon ahová Pistával mentünk egy Ford Mustang gt 5.0 csodával (erről már írtam) és útközben beszélgettünk. Mondom Pistának, hogy holnap hazafelé veszem át az I30-at erre ő rögtön mondja, hogy írjak már róla majd folyamatosan, mert már volt is nála ilyen és szokott egyébként is Hyundai-okat de csak pár napig van nála autó.
Megígértem én neki akkor mindent csak a Mustangot had vezessem. 🙂
Másnap délután érkezés a cég telephelyére az autó már ott áll képletesen csak úgy dobták a kulcsot és annyi instrukció, hogy tele a tank, pályamatrica van, sokat vezetsz nem lesz gond.
Gyorsan átdobáltam a cuccaimat a régi kocsimból és irány Miskolcra.
Beültem gyorsan szétnéztem elsőre meglepő, hogy mennyire rendben van amit látok. Semmi felesleges cicoma de nem is bántóan satnya olcsó belső. Kormány fel és ki koppig, mert én így szeretem és végre egy autó amiben jó magasra lehet emelni a kormányt (190 cm felettiek ezt tudják értékelni) . Ülés beállítás ami már macerásabb volt, mert elsőre nem adta meg magát, nem találtam azt a pozíciót amire azt mondom na ez tökéletes de sok időt nem akartam vele tökölni mert siettem. Váltó üresbe, gyújtás várok kicsit csak diesel izzítok de melegben erre semmi szükség. Kulcs elfordít és semmi!! Jaaaa, hogy a kuplungot ki kell nyomni és csak akkor indítható??
Persze, hiszen gondoltak a szórakozott (és világos hajszínű hölgyek) sofőrökre is, így nem tudnak nekiugrani semminek indításkor. Hasznos dolog biztos de én tudok élni nélküle.
Rutinból indulás ahogy váltom a kettest központi zár bezár és valami elképesztően elkezd sípolni. Aha, biztonsági öv nincs bekapcsolva, na ez megtanít majd, hogy egyből bekösd az övet. (Mondjuk rám fért a tanítás…)
Az övbekötést hamar megszoktam a központi zárat nehezen na már nem azt, hogy menet közben bezár hanem kiszállásnál kell megszokni.
Megállsz kivenni valamit a csomagtartóból hátrasétálsz de nem nyílik, mi lehet a baj? Semmi ha úgy szállsz ki, hogy benne hagyod a kulcsot akkor csak az az ajtó nyílik amit bentről nyitsz vagy kiveszed a kulcsot vagy a műszerfalon oldod a központi zárat. Végül is hasznos mert így a dugóban állva nem tudnak kivenni semmit az autóból.
Az igazi ismerkedés az autópályán kezdődött, itt kezdtem el felfedezni, hogy melyik gomb mit működtet, így Miskolcig gyorsan telt az út bár igazán semmire nem jöttem rá minden használat közben lett egyértelmű.
Nagyon hamar meg lehet szokni mindent, felhasználóbarátra van tervezve.
Meglepő a kicsi 1.6-os motor fürgesége és csendes járása csak mondom halkan, hogy törvénytelenül gyorsan menni lehet vele. Igazán autópályán inkább arra kell figyelni, hogy betartsuk a 130-at mert nekem érzésre olyan 140-150 között érzi jól magát a motor ilyen kor még bőven 3000 alatt forog.
Aztán beérkezve Miskolcra jöttek a meglepetések!
Nem kell egyből rosszra gondolni, hogy Koreai és ennyit bírt nem, csak elkezdte nekem megmutatni, hogy miket tud amit én eddig nem ismertem. Beérek a városba első lámpánál megállok erre leáll az autó nekem meg a vérkeringésem. Nem hiszem el, hogy elrontottam gondoltam ráindítok hátha elindul. Kuplung ki ezt nem felejtettem el, hogy csak így indul de ahogy kinyomom a kuplungot beindul a motor!
Ó b+ start-stop rendszer van benne, hol a fenében lehet ezt kikapcsolni mert nekem ez furcsa.
Váltó mellett kapcsoló és ha zavar akkor ki lehet kapcsolni de minden indításkor aktív lesz a rendszer.
Mostanra már megszoktam de sokszor azért nem ugyanazt gondoljuk és leáll egy egy számunkra megszokott manővernél, mert az elektronika másképp gondolja. Például ahol lakom egy zsákutca kétoldalt parkolnak az autók és az utca végén van egy fordító ahol mindenki beáll orral majd kitolat és visszafelé orral leparkol, hogy ne reggel kelljen a hideg autóval manőverezni. Érkezek először az I30-cal szokásos rutin, kilököm üresbe befordítom az orrát, fékezek ahogy megáll tolom a rükvercet. Igen ám de az elektronika azt gondolja, hogy én rendesen megállok és leállítja a motort pedig én nem akarok megállni. Amikor leállít és bele kuplungolsz akkor nem indít csak sípol ilyenkor kuplung fel vissza. Gyorsabb vagyok az elektronikánál! 🙂
Reggel vissza Dunántúlra munka miatt eltelt már vagy 100 km., mire az ülést sikerült magamra konfigurálni ami most már megfelelően kényelmes jó lett minden kormány, pedál kényelmesen lehet vele közlekedni.
Akkor nézzük mi ez a sok gomb a kormányon. bal oldalon a rádió és telefon kezelő gombjai.
Telefon bizony mert, hogy bluetooth kapcsolat is van benne amit beüzemelni nekem persze nem ment elsőre, persze ez sem az én hibám ez is a biztonság miatt. Állóhelyzetben lehet csak először csatlakoztatni telefont az autóhoz, nehogy már menet közben ezzel macerálj viszont amit már ismer azt lehet bármikor csatlakoztatni.
Jobb oldalon lehet lépegetni a menüben amit a műszerfalon jelenít meg itt mindenféle menet adatokat lehet előszedni a fogyasztásról be lehet állítani a vészfékasszisztens érzékenységét éberség figyelő mértékét (na ezt én kikapcsoltam, mert szerintem a kormánymozgatást figyeli viszont az egyenesfutása olyan remek az autónak, hogy bele sem kell nyúlni hosszabb egyenes pályaszakaszokon és elkezd csipogni és egy csésze kávét mutogat a műszerfalon).
Szintén a jobb oldalon lehet még a tempomatot és a sebesség limitert állítani.
A tempomat volt még olyan amire azt mondtam, hogy én azt tuti sosem fogom használni mert majd én vezetek. (később változik a vélemény). Kormánytól balra lent van még pár gomb, itt lehet a fényszóró magasságot a műszerfal világítást állítani és szerintem itt rossz helyen van a sávtartó kapcsolója. A sávtartó is olyan funkció volt számomra, hogy na én azt nem fogom használni majd én kezelem a kormányt eddig mindig engem kezelt a “KORMÁNY” ( ez is változik majd).
Egyszer egy emelkedőn jött egy újabb funkció amit egy alapmodelltől nem vár az ember!
>Szokásos rutin emelkedőn kuplung egyes fékről átugrik a jobb láb a gázra kuplung kicsit csúsztatva fel és indulás. Nem nagy megfejtés bár sok kezdő autósnak izzasztó manőver. Az I30 viszont nem gurul hátra ilyenkor, hiszen van benne visszagurulás gátló ami azért nem a végtelenségig tartja az autót érzésre 10 mp-ig tart aztán ha nem indulsz elenged. (Ezt már megszoktam és be kell lássam nagyon szerethető.)
Az autó vezethetőségéről még nem írtam. Nem véletlen, mert nem okoz adrenalin orkánt. Egyszerűen ezekből a mai autókból kiölték a vezetés örömét áldozva a biztonság oltárán. Nem zörög nem rángat csak halad észrevétlenül a kormányról visszajelzés semmi (villanyszervó).
A friss autóval elszaladtunk egy Szlovén, Olasz, Horvát kanyarra ott már lett igazán tapasztalat fogyasztásról hosszútávú vezetésről de erről majd a következő epizódban.
Mint ahogyan a képek is majd legközelebb.
http://tesztalelkemindennek.hu/2018/01/10/ez-mini-kiegeszito-nagyon-hasznos/
