Hopp egy karc, szomorú az arc – A polírozás teszt mosolygóssá tesz
Van olyan, hogy az ember „bal lábbal kel”.
A nap, amikor nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogyan szeretnéd, tervezted…
Néhány nappal ezelőtt történt, hogy akkor döbbentem rá, hogy a lakáskulcsomat nem vittem magammal, amikor kb 300 méternyire jártam a kertkaputól.
🙁
Párom hatvan kilométerrel arrább – majdnem ott, ahonnan indultam haza…
:-/
„Elb@szott egy nap!” – gondoltam.
„Vissza menjek, vagy várjak valahol a környéken sok-sok órán át?” – tettem fel a kérdést magamban.
Pár percnyi tanakodás után úgy döntöttem, maradok.
Otthonomtól nem messze van egy klassz tisztás, ahol jól körbe lehet járni (repülni) egy-egy tesztautót, így arra jutottam, ott megcsinálom az aktuális autós podcastot.
A területre érve előkészítettem a laptopot, a mikrofont, a Lamax akciókamerát – amivel a podcastok videóit rögzítem mostanában -, majd nekiálltam a felvétel(ek) rögzítésének.
„Elb@szott egy nap!” – gondoltam, amikor az anyagokat visszanézve/visszahallgatva észrevettem, hogy a podcast hanganyagot nem sikerült rögzíteni. :-/
Indulhatott hát annak újraalkotása.
Miután végre elkészültek az anyagok, arra gondoltam, bejárom a környéket, mivel rengeteg olyan utca, terület van Turán, ahol még nem jártam, amióta itt lakom.
A település szélén, a legutolsó utcában lassan gurulva az egyik oldalon a házak, a másikon pedig az erdő terült el.
Az erdő felől kisebb ágak ugyan belógtak kissé az utcára, ám arra álmomban sem gondoltam, hogy az egyik „nyomot hagy” az autón.
Pedig, ezt történt!
„Elb@szott egy nap!” – gondoltam.
A karcolás nem volt mély.
Kézzel, ujjal, nem is volt érzékelhető, ám jól láthatóan húzódott végig az autó oldalán.
„Elb@szott egy nap!” – gondoltam.
🙁
„Mit tehet ilyenkor az ember?!” – tettem fel magamban a kérdést.
Szerencsére a Hyundai Hatvan márkakereskedés és márkaszerviz nincs messze és Képe Tibor ügyvezető igazgatóval is jó kapcsolatot ápolunk, így persze, hogy hozzájuk fordultam.
Néhány nappal késöbb átgurultam Hatvanba, ahol – mindennel (Állapotfelmérés, beállás a műhelybe, előkészületek, polírozás.) együtt – alig tíz perc alatt „meg is gyógyították” a fényezést.
De, mi is történt?
A szalon előtt megáltam, majd bementem.
Az egyik fényező munkatárssal érkeztem vissza az autóhoz.
Ő megnézte, megtapogatta a sérülést, majd mondta, hova álljak be a műhelybe.
A műhelyben egy puha rongygyal letörölte a felületet, majd a közelben található műanyag és krómozott felületeket „lemaszkolta” letakarta.
Ez azért fontos, mert a polírozáshoz használt anyag nyomot hagyhat azokon.
A folytatásban előkerült egy „csiszológép”, rajta a puha polírozószivaccsal, illetve a megfelelő polírozóanyag.
Mind a szivacsok, mind a políranyag több féle puhaságban/finomságban érhető el.
A szakember feladata, hogy a megfelelőeket válassza az adott karchoz, sérüléshez. Ha túl durvát választ, akár nagyobb kárt is okozhat, ha pedig túl puhát (finom szemcséjű anyagot), akkor nem tüník el a karc.
Fontos megjegyezni, hogy a „sarokcsiszológép” minősége sem mindegy!
Elengedhetetlen kitétel, hogy a gép folyamatosan ugyanazt a fordulatszámot tudja – még akkor is, ha nyomás lassítaná!
Az is nagyon fontos a célszerszámnál, hogy alapból is képes legyen lassabb fordulatszámra is!
Szerszám beüzemelve, polírozóanyag előkészítve, indulhat a munka.
A finom szemcsés pasztát a szivacsra adagolta a szakember, majd azt a sérült részen egyenletesen eldolgozva tüntette el a karcolást.
A munkafolyamat végén ismét előkerült a puha rongy, amivel átt let törölve a kezelt rész.
Lekerültek a maszkoláshoz használt ragasztószalagok, és már állhattam is ki a műhelyből.
Tényleg nem kellett több, mint tíz perc!
🙂
Összegzésképp annyit tudunk javasolni, hogy nyugodtan keressetek fel egy fényezőműhelyt, márkaszervizt, vagy legalább a megfelelő szerszámokkal, alapanyagokkal rendelkező szakembert, ha apróbb karcolás(ok) csúfítaná(k) az autótokat.
Ezúton is köszönjük a Prémium Autóház gyors segítségét!
Jó lecke/teszt volt!
