Budapesti bagelteszt

Habár külsőre csak egy lyukas zsemle, a bagel azért jóval több ennél. A tésztája, köszönhetően a különleges sütési módnak, lágy és nagyon tömör, kicsit édeskés. Kevesen tudják, hogy az amerikai reggelik királyát alapvetően a 17. század eleji lengyel zsidóknak köszönhetjük, a legenda szerint megalkotásának III. Sobieski János lengyel király világraszóló győzelméhez is köze van. A bagelt persze dicső múltjának ismerete nélkül is élvezhetjük, akár Budapesten is. Ragadjuk hát meg minél többször a csúnyán fogyasztható ételek nagykövetét, és merüljünk el a változatos feltétekkel ellátott, puha péksütemény ízeiben. Frissen az igazi!

Bagelkisokos

A bagel gyökerei a 17. századi lengyel zsidó konyháig nyúlnak vissza, de már a 13. századi arab szakácskönyvekben is találhatók ehhez hasonló péksütemények. A legenda szerint az első igazi bagelt egy bécsi pék sütötte 1683-ban, mikor Bécs mellett, a kahlenbergi csatában a lengyel–osztrák–német haderő döntő csapást mért a törökökre, a hadakat vezető III. Sobieski János lengyel király pedig győztesként lovagolt be a felszabadított városba. A sütemény állítólag az ő lovasképességeire utalva kengyel alakú, neve is a német Bügel (kengyel) szóból ered. Akárhogy legyen is, a bagel a zsidó pékeknek hála Lengyelországban a 17. században elterjedt. Innen később Amerikába került, ahol a reggelik sztárja lett. 

Különleges módon készül, mert a kelt tésztát először rövid ideig forró vízben főzik, majd kisütik, ettől nyeri el tömör puhaságát. 

A bagel Amerikában rendkívül népszerű reggeli fogás, amely többféle stílusban készülhet. A New York-i típus sós vízben fő, míg a montreali cukrosban, és tésztájába méz is kerül. Ezzel együtt igazi kenyérféleség, amit – hála a különböző városok éghajlati különbségeinek és a helyi lisztnek – nem lehet két helyszínen ugyanúgy elkészíteni. A tetejére hagyományosan szezámmag vagy mák kerül díszítésképp, de egyre többféle mag közül választhatunk. A bagel akkor jó, ha >>>