Újabb – teszteken alapuló – ELTE-kutatás jelent meg a „szótanuló” kutyákról

   Az ELTE etológusainak vizsgálata igazolta, hogy némely kutyák kiemelkedően sokat megértenek az emberi nyelvből. A kutatásban résztvevő kutyák között voltak olyanok, amelyek akár száz vagy még több játék nevét képesek voltak megtanulni.

    A kutatók eredményeit bemutató legújabb tanulmány a Royal Society Open Science című szaklapban jelent meg – közölte csütörtökön az ELTE.


    Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói több mint két éven keresztül kerestek világszerte olyan a kutyákat, amelyek tudják a játékaik nevét. Mint a közleményben megjegyezték, a kutyák többsége parancsokat, trükköket gond nélkül megtanul, de a tárgyak nevének megjegyzése nagyon különböző feladat és a legtöbb kutya nem is tudja elsajátítani ezt a képességet.


    A kutatásban hat kutya vett részt: Max (Magyarország), Gaia (Brazília), Nalani (Hollandia), Squall (Egyesült Államok), Whisky (Norvégia) és Rico (Spanyolország). A kutyák miután valamennyien bebizonyították, hogy több mint 28 játékuknak tudják a nevét (néhányuk több mint 100 játéknak), felkérést kaptak, hogy vegyenek részt a Genius Dog Challenge online, élő közvetítésű kísérletsorozatban.


    „Ezek a tehetséges kutyák elképesztő gyorsasággal képesek új játékneveket megtanulni” – magyarázta a közleményben Claudia Fugazza, az ELTE kutatásvezetője.


    „Korábbi kutatásunkban igazoltuk, hogy elegendő négyszer hallaniuk egy új játék nevét, hogy megjegyezzék. Rövidebb időre legalábbis, hiszen ilyen rövid gyakorlás ahhoz nem elegendő, hogy hosszabb távon is emlékezzenek az adott játék nevére” – tette hozzá.


    A kísérletsorozatban ezúttal arra kérték a gazdákat, hogy mindösszesen 1 hét alatt 6, majd 12 új játék nevét tanítsák meg kutyáiknak.


    „Kiderült, hogy ezeknek a kivételes kutyáknak ez nem túl nagy kihívás. Könnyedén megtanultak 11-12 új tárgynevet is” – számolt be Shany Dror, a tanulmány első szerzője.


    „Ez a tanulási sebesség hasonlatos az emberi csecsemők szókészletének fejlődéséhez, amikor 18 hónapos koruk körül hirtelen meglódul a szótanulás üteme. Amikor egy, illetve két hónappal később ismét teszteltük őket, még mindig emlékeztek a játékok neveire” – magyarázta a kutató.


    A hat kutya border collie volt, egy terelő fajta, amely az emberrel együtt dolgozó munkakutyaként érzékenyen reagál a gazdája viselkedésére. Ugyanakkor számtalan border collie nem képes hasonló szótanulási teljesítményre, léteznek viszont más fajtájú kutyák, amelyek igen.


    „A Genius Dog Challenge-nek köszönhetően került a látókerünkbe tehetséges szótanuló német juhászkutya, pekingi palotakutya, mini ausztrál juhászkutya és néhány keverék is” – fejtette ki Shany Dror. Külön kutatások néhány yorkshire terrier esetében számoltak be hasonló képességekről.
    A kutatók bíznak benne, hogy ezeknek a kutyáknak a vizsgálatával jobban megérthetik az állatok és gazdáik kapcsolatát is.


    „A kutyákat az emberi környezetben való kialakulásuk és fejlődésük ideális modellfajjá tette az emberi viselkedés kutatásához” – összegezte Miklósi Ádám, az ELTE professzora, a tanulmány társszerzője.


    „Ezekkel a tehetséges kutyákkal egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan érti egy másik faj az emberi nyelvet, és hogyan befolyásolja a szavak tanulása a világról való gondolkodásunkat” – mutatott rá.


    Bár a Genius Dog Challenge lezárult, a kutatócsoport folytatja a „szótanuló” kutyák toborzását további kutatásaikhoz. Azok a gazdák, akik úgy vélik, kutyájuk több játékának is tudja a nevét, a kísérletsorozat weboldalán regisztrálhatnak (http://geniusdogchallenge.com/) – olvasható az ELTE Etológia Tanszékének közleményében.