Új burkolatfelújítási technikát tesztel a Magyar Közút
Innovatív burkolatfelújítási technológiával kísérleteznek a Colas Út Zrt. szakemberei a Nógrád megyei 2106-os úton, Acsa és Erdőkürt között a Magyar Közút kísérleti út- és hídépítési programjának részeként; a fejlesztés széleskörű alkalmazhatóságáról ötéves tapasztalat után döntenek – tájékoztatta az MTI-t a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szerdán.
A program során a közútépítésben vagy fenntartásban korábban nem alkalmazott új építési anyagokat, technológiákat és eszközöket próbálnak ki minősített körülmények között. A jelenleg tesztelt technológiáktól hosszabb burkolati élettartamot, valamint kisebb üzemeltetési és karbantartási költséget remélnek a szakemberek.
A kísérleti program részeként egy 50 méteres, hagyományos technológiával megújult referenciaszakasz mellett háromféle új technikával újul meg három 100 méteres szakasz – ismertették a közleményben.
Az első 100 méteren a szakemberek egy olyan adalékot adtak a burkolat kopórétegébe, amely egy jelentősen drágább, módosított bitumen tulajdonságait képes produkálni, ennek köszönhetően főként a burkolat hidegviselkedési jellemzői javulnak.
A következő 100 méteres szakaszon a burkolat kopórétege alatti kötőrétegben egy természetes aszfalt tartalmú adalékot alkalmaztak, mellyel az aszfaltkeverék merevsége és ezáltal élettartama növelhető úgy, hogy a fáradási tulajdonságai nem romlanak, azaz várhatóan nem, vagy csak később jelennek meg rajta repedések.
A harmadik szakaszon egy itthon még nem használt aszfaltrácsot terítettek le, mely a burkolat alatti rétegekben keletkező repedések feltükröződését akadályozza meg, valamint a felülről érkező vizet nem engedi le a mélyebb rétegbe, így növelve a felújított burkolat élettartamát.
A Colas egyéni kísérletként emellett egy üvegszálas szenzort is elhelyezett a burkolaton, amellyel a különböző időszakokban, évszakokban lehet majd mérni a pályaszerkezetre nehezedő eltérő terhelés fokát.
A Magyar Közút hozzátette: a kivitelezést követően öt éven át mérnök és laborfelügyelet kíséri figyelemmel a fejlesztések meghatározott paramétereit és vizsgálja a közlekedési, fenntartói, környezetre gyakorolt hatásait. Az így gyűjtött fenntartói tapasztalatokat, minősített vizsgálatokat követően állapítják meg, hogy széleskörűen alkalmazható-e a fejlesztés.
