Tovább folytatódnak a tesztversenyek az öttusában

Gyorsan alkalmazkodtak az új szabályokhoz a versenyzők

    A Nemzetközi Öttusa Szövetséget (UIPM) is meglepte, hogy a versenyzők mennyire gyorsan alkalmazkodtak az új rendszerű lebonyolításhoz, maguk a főszereplők pedig többnyire pozitív visszajelzéseket adtak.

    Varga Tamás, a UIPM versenyigazgatója az MTI-nek az idei harmadik világkupa-viadal helyszínén, a bulgáriai Albenában nyilatkozva leszögezte: egyértelműen látszik, hogy a rendszer működik.


    „Ami örömteli és jó hír, hogy a versenyzők nagyon hamar átálltak erre az új formátumra, nagyon hamar alkalmazkodtak hozzá. Nyilván ez nem menne az edzők nélkül, mert sokkal nagyobb szükség van rájuk két szám között a rendelkezésre álló kevés szünet miatt. A versenyző arra koncentrál, hogy az egyik helyről átérjen a másikra, de hogy ne felejtse ott a cipőjét, vagy a pisztolyát, vagy akármilyét, ahhoz az edzőknek nagyon együtt kell lenniük velük” – mondta.


    Az új szisztémában a selejtezőt és a körvívást – hivatalos nevén rangsoroló vívást – követően elődöntős-döntős lebonyolításban, 18 fős csoportokban zajlik a verseny, amely másfél-két óra alatt véget ér.


    „Számunkra is meglepő módon nagyon hamar sikerült az átállás. Gyakorlatilag már az első világkupa, ami ebben az új rendszerben került megrendezésre, Kairóban, meglepetésszerűen simán zajlott, minden számot a kitalált verzió, a megadott időpontok szerint, a megadott szünetekkel sikerült lebonyolítani, a versenyzők mindig ott voltak a rajt időpontjában. Nyilván mindenkinek meglesz majd a rutinja, hogyan éli meg ezt a kilencven, illetve a szünetekkel együtt százhúsz percet, de egyelőre úgy néz ki, hogy rendkívüli módon közreműködőek a versenyzők.”


    Varga Tamás kiemelte, hogy a kairói, a két héttel ezelőtti budapesti és a jelenlegi világkupán egyetlen késés sem volt a versenyzők részéről.


    „Azt látom, hogy igyekeznek, szeretnék megcsinálni. Ez most már a harmadik verseny volt, egyértelműen látszik, hogy működik a rendszer” – hangsúlyozta.


    A nemzetközi szövetség jelenleg két koncepció mentén írja elő a rendezést. Az öttusastadionban egy székből lehet követni az összes számot, még a mobilmedencében zajló úszást is, míg az öttusaarénában legalább két vagy három szám van egy helyszínen, a többi pedig nagyon közel.


    Martinek János, a férfiak szövetségi kapitánya arról beszélt, hogy az új lebonyolítás az edzőket könnyebb helyzet elé állítja abból a szempontból, hogy nem kell egy adott napot reggeltől estig stresszes állapotban végigvinni, és ezt az új helyzetet még nekik is szokniuk kell. Úgy látja, a nézőknek is követhetőbb a mostani öttusa, a versenyzőknek viszont megterhelőbb az által, hogy négy, illetve öt nap alatt jutnak el a selejtezőtől a döntőig.


    „Ugyanakkor ez adott alkalmakkor rövidebb koncentrációt igényel és kevesebb gondolkodásra hagy időt, mert gyorsan pörögnek a számok, hamar át kell érni egyik helyszínről a másikra” – tette hozzá.


    Kállai Ákos, a női válogatott szakvezetője úgy vélekedett, hogy nagyon néző- és tévébarát az új formátum, mert a számok többsége egy helyszínen és gyorsan egymás után zajlik, de megdrágítja a rendezést ott, ahol nem állnak rendelkezésre a feltételek.


    Ami magát a versenyzést illeti, szerinte a sportolók és az edzők is pozitívan állnak hozzá.


    „Azok, akik benne vannak, elfogadták ezt a formátumot” – mondta. Hozzátette, a fiatalok amúgy is úgy élnek, hogy minden gyorsan változik, ők hamarabb hozzászoknak az újításokhoz.


    A tavaly egyéniben Eb-ezüst-, csapatban -bronzérmes, az albenai világkupán negyedik Guzi Blanka nehezebb feladatra számított.


    „Azt hittem előzetesen, hogy fizikálisan brutális lesz, ehhez képest annyira nem vészes, ha az ember jól beosztja az erejét az úszás után. Inkább az a nehézség, hogy mindennap van valami. Azzal, hogy kilencven percben egymás után jönnek a számok, durvábbra számítottam, mondom ezt úgy, hogy az úszás után most egy kicsit meg voltam halva, de ez inkább amiatt van, hogy tegnapelőtt és azelőtt is versenyeztünk. Szóval nem a kilencven percen belüli megterhelés miatt nehéz, hanem az egymást követő versenynapok miatt” – osztotta meg tapasztalatait.


    Ez a forma ezekkel a versenyszámokkal a 2024-es olimpiáig lesz érvényben. Bár a brit szervezésű Pentathlon United még aktív, többek között osztogatja az „őrizzük meg a lovaglást, a szabályokon változtassunk” feliratú pólókat, és ezeket sok versenyző hordja is a számok között, minden jel szerint már végérvényesen eldőlt: a párizsi játékok után a lovaglás helyére más szám kerül. A UIPM május elején jelentette be, hogy akadályverseny tesztelése kezdődik el. A cél az, hogy a sportág visszakerüljön a 2028-as olimpia műsorába, amelynek előzetes programjában nem szerepel.


    „A rendszer megmarad, csak a versenyszám változik, tehát a lovaglás kikerül. Bekerül helyette egy új versenyszám, de ugyanebben a rendszerben fog továbbmenni a verseny, legalábbis az elején, a jelek most erre mutatnak. Az még nincs eldöntve, hogy a lovaglást helyettesítő szám ugyanígy az első lesz-e vagy második, vagy milyen sorrendben jönnek egymás után a számok, ennek az évnek a feladata, hogy ezt a tesztversenyeken kikísérletezzük” – mondta Varga Tamás.


    Hozzátette, egy több mint húszfős testület készítette elő a javaslatot és egy ötfős ad hoc bizottság próbálja meg lerakni az alapokat, amelyeken a júniusban záruló világkupa után, a tesztversenyek tapasztalatai alapján mindig lesz majd valamilyen finomítás.


    „Tulajdonképpen minden aktivitás fizikai jellegű is, de az új számban nem a fizikai tulajdonságokra, hanem inkább egyéb képességekre, mint az egyensúlyérzék, a leleményesség vagy a gyorsaság, próbálják a hangsúlyt fektetni, ez az irány” – árulta el.