Sikeresen tesztelték a Wigner FK szakemberei a szupravezető részecskegyorsító mágnest Svédországban
A Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) munkatársai sikeres tesztet hajtottak végre az első, túlnyomó részben magyar cégek bevonásával készült szupravezető részecskegyorsító mágnes prototípussal a svédországi Uppsalai Egyetemen – közölte a kutatóközpont az MTI-vel pénteken.
A Wigner FK közleménye szerint az eredmény új lehetőségeket nyit meg a sugárterápiás rákkezelés terén is, egyben fontos lépés az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) FCC projektjében.
A mágnes koncepcióját a jelenleg üzemelő Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) utódjaként tervezett Future Circular Collider (FCC) számára dolgozták ki a magyar szakemberek, majd a megtervezett berendezést a Wigner Fizikai Kutatóközpont Csillebércen található laboratóriumában építették meg. A berendezés célja a részecskenyaláb biztonságos kivezetése a gyorsítógyűrűből. A mágnes-koncepció a „SuShi” becenevet kapta, utalva ezzel egyik fontos alkotóelemére, egy szupravezető mágneses árnyékoló csőre (angolul: superconducting shield).
A beszámoló szerint a berendezés felhasználási lehetőségei túlmutatnak eredeti célján. A jelenleg futó HITRIPlus Horizon Europe projekt, amelynek a magyar csoport is aktív tagja, közvetlen felhasználója lehet az ehhez kifejlesztett mágnestechnológiának. Ennek a projektnek a célja egy kisméretű, kompakt szupravezető részecskegyorsító megtervezése proton- vagy szénion-nyalábbal történő sugárterápiás alkalmazásra.
A koncepció több új vagy újra felfedezett technikát ötvöz. Ezek egyike a bevett epoxigyanta helyett viasszal történő kiöntés, ami jóval olcsóbb, az összeszerelést egyszerűvé és visszafordíthatóvá teszi, valamint nagy mértékben lerövidíti a mágnes beüzemelését.
A prototípust Barna Dániel, a csoport vezetője és Brunner Kristóf, a csoport tagja az Uppsalai Egyetem FREIA laboratóriumában tesztelte helyi és CERN-es kutatók közreműködésével.
A prototípus mágnes, a más esetekben akár több napig vagy hetekig tartó úgynevezett „tréningelés” helyett, már az első próbálkozásra elérte a névleges, maximális áramerősséget, és a tesztperiódus teljes ideje alatt működőképes maradt. A sikeres tesztek komoly nemzetközi szakmai érdeklődést váltottak ki.
A fejlesztés a sikeres mérések után folytatódik tovább, meghatározó magyar részvétellel – tették hozzá.
A berendezés fontos alkotóeleme egy szupravezető árnyékoló cső, melyhez a speciális kompozit szupravezető lemezeket jelenleg a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Karán a Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet munkatársai fejlesztik a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatócsoportjával és a CERN-nel együttműködésben. A kutatás-fejlesztési projektben a Kooperatív Doktori Program keretében alkalmazott fiatal is részt vesz. Mint írták, a kutatócsoport örömmel fogadja kreatív és sokoldalú mérnökök vagy fizikusok érdeklődését, jelentkezését a projekthez.
