Részletes tesztelésnek vetik alá az új paksi fűtőelemek cirkóniumburkolatát
Részletes vizsgálatoknak vetik alá az új paksi fűtőelemek cirkóniumburkolatát az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpontjában.
Ezek a mérések egyrészt lehetővé teszik a fűtőelemgyár által szolgáltatott adatok független ellenőrzését, másrészt a létrejövő új kísérleti adatbázis lehetőséget ad azoknak a numerikus modelleknek a továbbfejlesztésére és validációjára, amelyeket az atomerőművi biztonsági elemzésekben használnak – közölte az ELKH hétfőn az MTI-vel.
Mint írták, a Paksi Atomerőműben az év végén megkezdődik az új, víz-urán-arányra optimalizált üzemanyag-kazetták tesztüzeme. Az új fűtőelemek burkolata a jelenlegihez képest vékonyabb, az eddig használt lyukas urán-dioxid-tablettákat pedig furat nélküli, tömör tabletták váltják fel. Az új tesztkazetták szállításával párhuzamosan az orosz fűtőelemgyárból érkezett egy szállítmány azokból a csövekből is, amelyekből az új fűtőelemek burkolata fog készülni. Az 1 százalék nióbiumot tartalmazó cirkóniumötvözetből készült csövekkel az Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) végeznek különböző méréseket.
A közlemény kiemeli: a Fűtőelem és Reaktoranyagok Laboratóriumában tervezett kísérleti program fontos információkkal szolgál az új típusú fűtőelemek viselkedéséről normál üzemi és üzemzavari körülmények között, továbbá a kiégett kazetták átmeneti tárolásakor végbemenő folyamatokról.
Az EK szakemberei vizsgálni fogják a burkolat magas hőmérsékleten fellépő oxidációját, hidrogénfelvételét, valamint az inert (a környezetével kémiai reakcióba nem lépő) atmoszférában történő hőkezelés hatását is. A mechanikai tesztek alapján meghatározzák továbbá a burkolat szakítószilárdságát és szimulálják a burkolat és a tabletta közötti mechanikai kölcsönhatást.
Hosszú idejű méréseket fognak végezni a magas nyomás hatására fellépő deformáció követésére, és vizsgálni fogják a burkolat felhasadásának a körülményeit is. Elektromosan fűtött köteggel pedig olyan kísérletet hajtanak végre, amelynek a fő paraméterei reprezentatívnak tekinthetők az erőmű terveiben szereplő, feltételezett hűtőközeg-vesztéses üzemzavari eseményre.
