A zalaegerszegi tesztpályának köszönhetően Magyarország élen jár a közlekedési kihívások tesztelésében és kezelésében

     A közlekedés terén Európa komoly kihívások előtt áll, melyeket Magyarország ért és élen jár az ezekre adandó válaszok keresésében – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kedden, a III. Magyar Közlekedési Konferencián, Egerben.

    Mosóczi László kiemelte: Magyarország büszke lehet új autóipari tesztpályájára és arra, hogy az M76-os autópálya „okos szakasza” lehetővé fogja tenni a Zalaegerszegen tesztelt innovatív megoldások kipróbálását a forgalomban is. Ausztriával és Szlovéniával együttműködve pedig ez a tesztüzem határokon átnyúló programként működhet majd.


    Bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy vasúti tesztpálya létrehozásán is gondolkodik, melynek megvalósításáról a tervek szerint jövőre születhet kormánydöntés.


    Tájékoztatása szerint 2017-2024 között 3200 milliárd forintból fejlesztik a gyorsforgalmi úthálózatot és épülnek elkerülő utak Magyarországon. Ennek a keretösszegnek több mint 56 százaléka hazai forrás, ami a gazdaság erősödését is mutatja – fogalmazott. Példaként említette az M44-es gyorsforgalmi út nemrégiben átadott új szakaszát Tiszakürt és Kondoros között, melynek 145 milliárd forintos kiadását a magyar költségvetésből finanszírozták. A közlekedés átfogó fejlesztésére a 2027-ig szóló vasútfejlesztéssel együtt  összesen közel 5000 milliárd forintot fordít a kormány, a vasútfejlesztést a klímavédelmi célokkal összhangban az unió is támogatja.


    Az államtitkár emlékeztetett: az unió célkitűzése szerint 2050-re teljes egészében meg kell szüntetni a közlekedésben a károsanyag-kibocsátást, valamint a papíralapú adminisztrációt. Ezen kívül el kell érni, hogy Európa útjain ne történjen halálos kimenetelű közlekedési baleset.


    Ez komoly beruházásokat, technológiai fejlesztéseket és szemléletformáló akciókat igényel – mondta. Alkalmazni kell továbbá a digitális technológiákat, az innovatív megoldásokat, köztük kiemelten az „okos közlekedés” lehetőségét, mert a 21. század felfokozódó mobilitás-igényét az eddigi rendszerek már nem képesek kiszolgálni.


    Szólt arról is, hogy az előrejelzések szerint tíz év múlva a mainál közel kétszer több vonat közlekedik majd a kontinens vasúthálózatán, ezért nélkülözhetetlen a biztonságos önvezető vasúti járművek fejlesztése.


    Mosóczi László a szemléletformálásra kitérve fontosnak nevezte a közúti közlekedésbiztonsági és az Európai mobilitási héthez kapcsolódó környezetvédelmi akcióprogram folytatását, a közúti ellenőrzéseket és a kerékpáros közlekedés népszerűsítését.


    Újságírói kérdésre válaszolva közölte: a Modern városok programján belül jelenleg is tart és jó ütemben halad az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös autóút építése. Az első 7 kilométeres, Maklárt és Andornaktályát elkerülő szakaszt tavaly decemberben helyezték forgalomba – emlékeztetett jelezve, hogy az autóút teljes átadása 2020 végére várható.