A tesztek alapján az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a bolygó hűtését
A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.
Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet.
A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére.
A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket.
Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.
„A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe” – mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa.
A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas – 60 százalékos – pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.
A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós.
Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős.
A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.
