A tesztek alapján a Toyota C-HR Európa legtisztább nem elektromos személyautója

Újabb két tucat típust minősített az új autók környezetvédelmi teljesítményét elemző Green NCAP szervezet, a tavalyinál sokkal szigorúbb mérések komoly meglepetést jelentettek.

Az idei évre átdolgozta minősítési rendszerét a Green NCAP, az Európa legnagyobb autóklubjai, autós érdekképviseletei, valamint közlekedési minisztériumai által létrehozott szervezet.

A Green NCAP 2020-tól a korábbi kettő helyett immár három, egyformán súlyozott szempont szerint vizsgálja az új autókat. Míg korábban csak az autók általános károsanyag-kibocsátását és hatásfokát vizsgálták, mostantól külön ellenőrzik az üvegházhatást erősítő gázok – különösen a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén-monoxid (N2O) emisszióját.

Az általános károsanyag-kibocsátási vizsgálatok során a korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek az ammóniának (NH3) és a különböző nitrogén-oxidoknak (NOx). A szervezet nullától öt csillagig minősíti az autókat; az előbbit a törvényi előírásoknak épp csak megfelelő, az utóbbit pedig a rendelkezésre álló technológiákat a legteljesebb mértékben kiaknázó modellek érdemlik ki. Az idei év másik újdonsága, hogy immár fél csillagot is osztanak, így árnyaltabban értékelhető az autók teljesítménye.

A Green NCAP első körben 24 típust vizsgált meg az új feltételrendszer szerint. Benzin, dízel és gázüzemű modellek, hibridek és tisztán elektromos járművek, első-, hátsó- és összkerékhajtású típusok, automata és kézi sebességváltós hajtásláncok szerepeltek a listán.

Mivel a tisztán elektromos járművek a felhasználás helyén egyáltalán nem bocsátanak ki káros anyagokat, az első és harmadik vizsgálati pontban maximális pontszámot kaptak.
Szintén tíz pontot érdemeltek a hatásfokra – ezt ugyan külön nem említi a szervezet, de logikus, hogy a nehezebb, nagyobb teljesítményű villanyautók esetében, amelyek pazarlóan bánnak az akkumulátorban tárolt energiával, rosszabb pontszámot osztanak ki.

Arra máris ígéretet tett a Green NCAP, hogy a jövőben a járművek teljes életciklusára eső emissziós értékeket – az elektromos autóknál például az akkumulátorok gyártásának környezeti lábnyomát – is figyelembe veszik. Azonban ez a tesztsorozat még nem tartalmazta ezt a szempontot.

Figyelemre méltó tény, hogy a harmadik helyen végzett a Toyota C-HR 1.8 Hybrid modellt kizárólag két teljesen elektromos autó tudta csak megelőzni, mindenki mást maga mögé utasított a Toyota népszerű modellje.

Ezzel is igazolva, hogy a Toyota huszadik éve tökéletesített öntöltő (full) hibrid hajtástechnológiája optimális egyensúlyt teremt a kedvező üzemanyag-fogyasztás, az egészségre káros anyagok kibocsátása és az üvegházhatás kialakulásához hozzájáruló anyagok emissziója terén. Hogy nem minden hibrid egyenrangú, azt egy másik benzin-elektromos szabadidőjármű 2,5 csillagos eredménye szemlélteti.

A lista egyéb tagjainál többségében a papírforma érvényesült. Minél kisebb egy autó, annál kedvezőbb az üzemanyag-fogyasztása, és ezzel együtt a károsanyag-kibocsátása; minél nagyobb a homlokfelülete (szabadidőjárművek és buszlimuzinok), annál több energiát emészt fel a mozgatásuk.

A dízelek jellemzően jól teljesítenek a károsanyag-kibocsátás terén, összességében azonban (egy kivétellel) nem értek el túl jó eredményeket, mivel a vizsgálat megállapította, hogy a működésük során aggasztóan sok dinitrogén-monoxid kerül a légkörbe. Hat olyan típus is van, amely egynél is kevesebb pontot ért el ezen a téren (a lehetséges tízből).

Meglepő, bár logikus a sűrített földgázzal üzemelő típusok viszonylag rossz eredménye. Miközben a közvélemény és a szakma kifejezetten tiszta technológiaként tartja számon a CNG-t, az üzemanyag alacsony energiasűrűsége, illetve magas metántartalma megbosszulja magát a Green NCAP összetett elemzésében. A szervezet egyébként a kritériumrendszer összeállításánál az európai fogyasztók véleményét is kikérte; a vizsgált szempontok egy alapos felmérés eredményeként születtek meg.

Green NCAP 2020 teszteredmények

Fotók: Toyota, GreenNCAP