A tesztek alapján a testépítők doppingolnak leginkább
Magyarország a 34. a WADA 2019-es doppinglistáján
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által elismert, úgynevezett akkreditált laborok 2019-ben 278 047 mintát analizáltak, amelyek közül 2701 esetben mutattak ki pozitív vizsgálati eredményt. Magyarország 16 esetével a 34. a doppingvétkesség akkori világlajstromában.
Az adatokat a WADA múlt év végi jelentése tartalmazza, amelyet a hazai nemzeti doppingellenes szervezet, a Magyar Antidopping Csoport keddi hírlevelében ismertetett.
A 2019-es doppingeseteket összefoglaló és értékelő dokumentum szerint a vizsgálati eredmények közül 1535 minta minősült doppingvétségnek és került szankcionálásra. 571 esetben – különböző, elsősorban orvosi okokból – megszüntették az eljárást, 49 esetben a sportoló tisztázta magát, míg 546 esetben még mindig folyik az eljárás.
A 115 országot és 83 sportágat képviselő vétkesek csaknem háromnegyede – szám szerint 1183 – férfi volt, míg a nőknél 352-en szolgáltattak pozitív mintát.
A legtöbb doppingvétséget a testépítők (272 eset) követték el, a további „élenjáró”, s – az erőemelést kivéve – az olimpiai programban is szereplő sportágak sorát az atlétika (227) vezette, a további sorrend: kerékpár (179), súlyemelés (160), erőemelés (119), labdarúgás (82), rögbi (72), birkózás (55), úszás (50), ökölvívás (38).
A legtöbb doppingvétséget regisztráló országok 2019-es listáján az első helyet Oroszország foglalta el (167 eset), dobogós volt még Olaszország (157) és India (152), s az első tízbe került Brazília (78), Irán (70), Franciaország (62), az Egyesült Államok (62), Kazahsztán (49), Lengyelország (47) és Ukrajna (49).
A 2018-ban 9 esettel 46. Magyarország 2019-ben a 34. lett 16 pozitív esetével, amelyeket a kerékpár (5), az atlétika (2), az erőemelés (2), a para-erőemelés (1), a szkander (1), a testépítés (1), a kajak-kenu (1), a cselgáncs (1), a gyorskorcsolya (1) és a súlyemelés (1) szolgáltatott.
