A fajtateszteknek köszönhetően bővül az ökológiai gazdálkodás Magyarországon
Bővül az ökológiai gazdálkodás Magyarországon: az elmúlt tíz évben mintegy 70 százalékkal, csaknem 100 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi terület mérete, és a következő tíz évben további emelkedés várható – közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) csütörtökön az MTI-vel.
Magyarországon a teljes mezőgazdásági terület mintegy 5,7 százalékán, több mint 300 ezer hektáron zajlik ökológiai gazdálkodás, ezzel az ország középmezőnyben áll az Európai Unióban, amelynek átlaga 8 százalék.
A több mint 300 ezer hektáros összterület mintegy 60 százaléka gyep, rét és legelő, a fennmaradó részen ökológiai növénytermesztés zajlik.
A közlemény szerint a következő tíz év sok lehetőséget tartogat a vetőmag szegmens számára is, ezért a VSZT-ben egy éve munkacsoport alakult, az ökológiai vetőmagok használatának fokozása, az információk hatékonyabb megosztása, fajtatesztek szervezése, a fajtakínálat bővítése és az ökológiai növénynemesítés ösztönzése érdekében.
Tavaly ősszel a munkacsoport szervezésében, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet koordinációjával az ország hét helyszínén indult kisparcellás őszi ökobúza fajtateszt. A kísérletek eredményei egyrészt segíthetik a gazdálkodókat, hogy az adott körülmények között legkedvezőbb, a térségükben legjobban teljesítő fajtákat tudják kiválasztani, másrészt a vetőmagos cégek is célzottan tudnak erre a keresletre felkészülni.
A közlemény idézte Mikó Péter, az Agrártudományi Kutatóközpont nemesítőjét, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munka-csoportjának elnökét, aki elmondta jövőre egy új EU öko rendelet lép hatályba, amely rögzíti, hogy 2036-ra minden ökológiai gazdálkodásban használt vetőmagnak tanúsított ökológiai gazdálkodásból kell származnia. A cél eléréséhez megfelelő fajtakínálatra, és a tesztelési eredményekre is építő öko növénynemesítésre és fajtaminősítésre lesz szükség. Az EU 25 százalékos öko európai területi részarányt célzó irányelvét támogató állami ösztönzésektől azt várják, hogy nemcsak a terület nagysága nő, hanem egyre több, eddig hagyományosan gazdálkodó szakember is belép majd az ökológiai gazdálkodásba – tette hozzá a szakember.
Kiemelték, az ökológiai termelésben nem használnak szintetikus készítményeket, helyette biológiai növényvédelem, természetes eredetű tápanyagok, vetésforgó segítségével biztosítják a növények gazdaságos termesztéséhez szükséges feltételeket. Magyarországon a szántóföldi ökogazdálkodás jellemző növényei egyebek mellett a kalászosok, a pillangósok, a napraforgó, a zöldségnövények, a hibridkukorica és csemege-kukorica. A megtermelt áru nagyobb részét exportpiacokon értékesítik, a fő célországok közé tartozik: Németország, Franciaország és Olaszország.
