Zenés székfoglaló
A Teszt a lelke mindennek, illetve az Egyszer már láttam autót oldalak indítása óta próbáljuk felvenni a kapcsolatot a PoHu-val, de mindidáig nem jártunk sikerrel, így – többek között – a Seat modelljeit sem tesztelgetjük/tesztelgettük.
Alig másfél hete jött egy e-mail, ‘melyben a Duna Autó hívott meg bennünket Seatok tesztelésére.
„Na, ezt hülyeség léenne kihagyni, hisz’ meg kellene már nézni, hol tartanak a spanyolok” – gondoltuk és elfogadtuk a meghívást.
Néhány nappal később időpontokat is egyeztettünk a kiválasztott modellekre.
Aztán eljött a szerdai nap és már indultunk is a Duna Autó Seat szalonjába, hogy kezdődjön az autók próbája.
A szalonba lépve egy kedves hölgy fogadott, akinél alig öt percnyi adategyeztetés és adminisztráció következett, majd kezünkbe vehettük az első tesztgép kulcsát, forgalmiját és mehettünk is, amerre csak gondoltuk.
Egyetlen kikötés volt csupán!
Arra kérték a tesztvezetőket, hogy 30 percnél tovább ne vigyék el az autókat, met ugye mások is szeretnék azokat kipróbálni.
Elsőnek a Seat Leon ST 2.0 TSI DSG Cupra 4drive 5 ajtós gép lett kipróbálva.
A gépbe beleólve az első ami feltűnt, a középső tökéletes mérete és átlátható kezelhetősége.
Persze lehet inkább azzal kellett volna kezdenem, hogy az ülésbe huppanva egy sportos, ám mégis igen kényelmes székben találjuk magunkat.
A kormánykerék talán egy picit kisebb, sportosabb, mint az átlag – de az is lehet, hogy csak bebeszééltem magamnak, elvégre mégis egy „sportgépben” találtam magam.
Talán meg sem kellene említeni, hogy az 1984 köbcentis motor indítását/leállítását gombnyomással működtetjük.
Erről jut eszembe!
A motor az utastéren belülről csendesen muzsikál – egészen addig, amíg rá nem lépünk kicsit a gázpedálra.
De ne rohanjunk – még!
Ne rohanjunk, elvégre sem a Duna Autó telephelyén, sem a környező „jobbkezes” utcákban nem illik a gyorsulás…
Szóval kigurulás, aztán irány a Bácsi út…
Az első lámpánál úgy kell kikanyarodni a főútra, hogy az ember előszür jobbra, majd szépen balra követi az ívet. Külöönös figyelmet szentelve a szemből kisívben fordulókra.
Már itt bizonyította a 6 fokozatú DSG váltó, hogy nagyon jól van hangolva.
Aztán a bizonyítás jöhetett a következő piros lámpánál, majd azt azt követőnél, illetve még néhányszor… 😀
A lámpa zöldre váltásakor az ember rátipor a gázpedálra, és a 300 pacival megáldott motor ereje pillanatok alatt az aszfalton mozgatja a gépet.
A váltásokat nem is érezzük, csupán a fordulatszámmérőn követhetjük figyelemmel a DSG munkáját.
Az, hogy mennyire gyorsan elérhetjük a 100 km/órás haladást, egyáltalán nem érezhető az autóban, így folyamatosan vissza kell fogni lábunkat, ha nem akarunk veszélyesen közlekedni.
Mert a gép követeli a sebességet
A kapott fél óra nagyon gyorsan elment a géppel, de azért így is maradt idő néhány gyors fotóra, illetve zenehallgatásra.
Jól szól a gyári cucc…
Viszlát!
Úgy terveztük, egy nagyon rövidke anyagot készítünk a székfoglalásról, ám a gépek kicsit többet adtak annál, ezért több részletben osszuk meg veletek élményeinket.
Tehát;
