Génterápiát tesztelnek a makuladegeneráció gyógyítására

Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt – számolt be róla a BBC News.     Az Oxfordi Egyetem tudósai a szintetikus gént egy idős helyi lakos szemfenekébe fecskendezték, hogy megakadályozzák a további retinasejtek elhalását. Ez az első eljárás, amely az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) genetikai okát gyógyítja.     Nagyjából 600 ezer embert sújt az AMD az Egyesült Királyságban, többségüknek erősen károsodott a látása.     A műtétet helyi érzéstelenítésben hajtotta végre Robert MacLaren szemész az Oxfordi Egyetem szemklinikáján.     “Hatalmas áttörést jelentene a szemészet tudományában, ha az időben adott…


tovább

Tesztek bizonyítják, hogy génszerkesztéssel az anyaméhben gyógyítható lenne egy ritka agyi rendellenesség

Génszerkesztéssel már a születés előtt ki lehetne javítani egy ritka génmutációt, amely az Angelman-szindrómát okozza – számolt be egy amerikai kutatásról a The Guardian című brit napilap online kiadása.     A még soha meg nem kísérelt eljárás abból állna, hogy ártalmatlan vírust fecskendezve a magzat agyába olyan molekulakészletet juttatnak az idegsejtekbe, amellyel a genetikai hiba kijavítható.     A tesztek alapján a terápia a várandósság második harmadában lenne a leghatásosabb, az agy ekkor még fejlődése korai szakaszában jár.     A rendellenesség, amelyet a terápiával kezelni lehetne, az Angelman-szindróma, mely 15 ezer baba közül egyet sújt. …


tovább

Magyarok tesztelték az első európai marsjárót

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a marsjáró adatainak értelmezésére. Az Európai Űrügynökség (ESA) 2020-ban startoló ExoMars rover nevű űreszköze lesz az első olyan robot a bolygón, amely 2 méter mélyre képes lefúrni a felszín alá. Az onnan kiemelt mintát elemezve következtet a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire. Közel ez az a mélység, ahová már a kozmikus sugárzás töltött részecskéi sem hatolnak le – itt változatlan állapotban lehetnek az egykori szerves molekulák, talán életnyomokkal együtt. Magyarország a programban a földi…


tovább

Sikeresen tesztelték az űrszemetet összeszedő hálót az űrben 

Sikeresen teszteltek egy űrszemetet összeszedő hálót a világűrben, a Föld felett több mint 300 kilométerre. A háló kipróbálása egy tesztsorozat része, amely különböző technológiákat mutat be a Föld körül keringő fémhulladékok begyűjtésére – olvasható a BBC internetes hírportálján. Becslések szerint mintegy 7500 tonna ilyen hulladék kering céltalanul odafent, fenyegetve az űrmissziókat. A RemoveDebris nevű műhold videót is készített a kísérletről. A rövid felvételen egy kicsi, cipősdoboz méretű tárgy látható, amint 6-8 méterrel a Surrey-i Egyetem űrhajója előtt bukdácsol. Hirtelen egy fényes háló lövell ki az műholdból, elterül és beborítja a dobozt. “Úgy…


tovább

Magyar tudósok tesztelték az első európai marsjárót 

A földtani adottságok megértésében és az üledékes szemcsék várható jellemzőinek becslésében működnek közre az MTA szakemberei az ExoMars programban, amelynek keretében októberben tesztelték az űrexpedíció marsjáróját  Dél-Spanyolországban. Az európai marsjáró tesztelésén Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa vett részt Dél-Spanyolországban – tájékoztatta az MTA szerdán az MTI-t. A közlemény szerint az Európai Űrügynökség (ESA) 2020-ban startoló ExoMars rover nevű űreszköze 2 méter mélyre képes lefúrni a felszín alá. Az onnan kiemelt mintát elemezve következtet a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire. Nagyjából ez az a mélység,…


tovább

Kilégzési teszt diagnosztizálja a nyelőcső- és gyomorrákot

Nagy pontossággal képes sikeresen kimutatni a nyelőcső- és a gyomorrákot a Londoni Imperial College kutatói által kifejlesztett kilégzési teszt. A kilégzési teszt képes volt 85 százalékos pontossággal felismerni a rákot és megkülönböztetni a jóindulatú betegségektől a 335 ember bevonásával végzett klinikai vizsgálatokban – írták szakemberek az amerikai orvostársaság JAMA Oncology című tudományos folyóiratában pénteken megjelent tanulmányukban. A szakemberek remélik, az új teszt segíteni fogja az orvosok döntését abban, hogy a betegnek szüksége van-e további vizsgálatokra. “Igazolni tudtuk a nyelőcső- és gyomorrák kimutatására kifejlesztett kilégzési tesztünket betegek egy nagyobb csoportján. A gyomor- és a nyelőcsőrákot legtöbbször késői…


tovább