Új mutatót, a turizmus minden alágazatára kiterjedő, reprezentatív Turizmus konjunktúra indexet (tki) dolgoztak ki turisztikai szervezetek a GKI Gazdaságkutatóval közösen, hogy havi gyakorisággal mérjék az ágazati konjunktúra várható alakulását, és a piaci trendeket – jelentették be sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. A tki májusban plusz 12-es értéket mutatott a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán.
Az új mérőszámot a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal (MTSZA) és a GKI-val közösen dolgozta ki, az index jelentőségét felismerve azonban a legtöbb szakmai szövetség – szállodaszövetség, utazási irodák szövetsége – is támogatta – ismertette Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke.
Hozzátette: a mutató a járvány utáni helyzet valós felmérésének eszköze, kellő figyelmet fordít a kkv-k véleményére, mivel az ágazat túlnyomó többségét ezek a cégek alkotják, miközben a statisztikai hivatal sem méri az ötnél kevesebb dolgozót foglalkoztatók adatait. Rendszeres megjelenése segíti majd a szakma szereplőit, támpontot ad a döntésekhez. Eddig nem volt reprezentatív felmérés, amely valós képet adna a szektor szereplőinek várakozásairól – mutatott rá.
Áprilisban tesztjelleggel zajlott az első felmérés, ezt májusban az első “éles” kutatás követte, mostantól pedig havonta jelentetik meg a konjunktúraindexet – mondta, és jelezte, a német társszövetség szintén havonta készít konjunktúraindexet, az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) pedig negyedévente.
Udvardi Attila, a GKI igazgatója ismertette: a tágabb értelemben vett turisztikai ágazat – szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve egyéb turisztikai egységek, fürdők várakozásait mérik a kompozit mutatóval, amelyet az öt alindex átlagából számítanak az uniós módszertannak megfelelően. Az alindexek egyformán 20 százalékos súllyal szerepelnek, ezek a foglalkoztatás az elmúlt 3 hónapban és a következő 3 hónapban, a teljesítmény (üzleti helyzet és eredményesség) az elmúlt három hónapban és a következő három hónapban, valamint a működési költségek.
Az első felmérés szerint a tki májusban plusz 12-es értéket mutatott a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán, ami az ágazat szereplőinek enyhe konjunktúraérzetét fejezi ki. A vendéglátásban és a szálláshelyszolgáltatásban az átlagosnál optimistábbak a cégek, míg az egyéb turisztikai szektorokban kevésbé. A foglalkoztatotti létszám alakulása az elmúlt három hónapra vonatkozóan lassú ütemben növekvő munkaerőkeresletet mutat, plusz 8 ponton áll. Ez a következő három hónapban erősödni fog, plusz 22 ponton áll, ami közepesen erős munkaerőkeresletet fejez ki. A foglalkoztatás mutatója mindhárom alszektorban pozitív, ezen belül a szálláshely-szolgáltatásban a legmagasabb, plusz 18 pont – ismertette az igazgató.
A cégek átlagos üzleti helyzete az elmúlt három hónapban az előző évhez képest javult, plusz 30 ponton áll, ezen belül leginkább a vendéglátásban javult. Létszám kategóriák szerint a 15 főnél többet foglalkoztató cégek üzleti helyzete sokkal jobban javult, mint a többi kategóriába tartózó cégé. A következő három hónapban a szállásadók 49 százaléka növekedést vár a vendégéjszakák számában, míg a vendéglátásban 62 százalék számít forgalomnövekedésre.
Kiemelte: az üzleti tevékenység eredménye a következő három hónapban a jelenlegihez képest plusz 26 ponton áll, ez közepesen erős javulást jelez, a mutató mindhárom szektorban ezen átlaghoz közeli értéket mutat.
A turisztikai cégek 77 százaléka számolt be a működési költségek növekedéséről az elmúlt három hónapra vonatkoztatva, átlagosan 20 százalékról a teljes szektorban. A működési költségek indexe a következő három hónapban mínusz 25 ponton áll. Az áremelkedést – amely átlagosan 11 százalékos volt – főként a működési költségek drasztikus emelkedése generálta – állapították meg.
Kitért arra is, májusban a turisztikai cégek 40 százaléka jelezte, hogy a következő három hónapban emelni fogja szolgáltatásainak árát, 59 százalékuk nem változtat, és mindössze 1 százalék jelzett csökkentést. A cégek 45 százaléka tervez a következő egy évben fejlesztést, és ezek 64 százalékánál a fejlesztések a szezonális alkalmazkodás miatt már el is kezdődtek. A fejlesztést tervezők aránya a vendéglátásban a legmagasabb – sorolta az igazgató.
