Emberi mintákon is tesztelik saját fejlesztésű műszereiket a szegedi kutatók

Új idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Szegeden

    Az emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

    A közlemény szerint az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértése és lehetséges terápiája csak korlátozottan alapozható más fajokon végzett vizsgálatokra. Ezt alátámasztja az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is.


    A szegedi projekt a közelmúltban világszerte elindult – az 1960-as évek űrversenyével összevethető nagyságrendű – agykutatással kapcsolatos keretprogramokhoz illeszkedik. A szegedi kutatás jórészt olyan példa nélkül álló eljárásokon alapul, amelyek módszertani és elméleti szempontból egyedi lehetőséget nyújtanak a humán agykérgi minták pre-, illetve intraoperatív vizsgálatára, majd azok funkcionális és molekuláris jellemzésére.


    A projektnek köszönhetően a Tamás Gábor vezette kutatócsoport továbbfejleszthette világszínvonalú műszerparkját. Az eredeti elképzeléseket is meghaladó minőségben sikerült a szakembereknek saját fejlesztésű műszereik prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes körülmények között, emberi mintákon is tesztelni – írták.


    A közlemény szerint a szegedi kutatók több, emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípust tártak fel, amelyek közül egyet, a “csipkebogyó” sejteket részletesen is jellemezték. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést kombináló módszert, illetve automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettek.


    Ezek alkalmasak számos sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére is. Egy agykérgi gátlóidegsejt-típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosítottak – tudatták.


    A csoport kutatási eredményei a tudományterület legmagasabb színvonalú lapjaiban jelentek meg, és világszerte széles körű médiavisszhangot váltottak ki.


    A négy és fél éves kutatási program 608 millió forint uniós támogatással valósult meg – áll a közleményben.

READ  Noha még messze a tesztek vége, Jancsi már az őszre ingyenes tram-traint ígér