Szemeddel látsz, szíveddel érzel

Korábban már idéztünk Zámbó Jimmytől a Suzuki Jimny kapcsán, aztán el is búcsúztattuk a teljesen újászületett gép elődjétől, hogy az elmúlt héten végre élesben is kipróbáltuk a kis vasgyúrót.

Kezdjük az elején!

Amikor megjelentek az első fotók a megújult Suzuki Jimny-ről, mindenki a “G” Merdzsóhoz kezdte hasonlítgatni a kis terepjárót.
Tették ezt az emberek azért, mert formavilága, megjelenése tényleg nagyban hasonlít a csillagos márka (közel tízszer annyiba kerülő) népszerű divatautójához.

Azt azonban kevesen vették figyelembe (kevesen tudják), hogy az első Jimny majd egy évtizeddel megelőzte a “kockásított formájával” a Mercedest.
Mire az első “G” legördült a gyártósorról, a Suzuki kisautója már hatalmas népszerűségnek örvendett a világ több pontján.

“Fájó”, de ha az ember alaposabban utánanéz, utánaolvas, akkor több olyan pontot is felfedezhet az új Jimny-n, ami az elődből származik (Lökhárítóba rejtett hátsó lámpák, “kopoltyú imitáció” a motorháztető oldalán, …) és nem a Merdzsót “majmolja”!

Erről ennyit, jöjjön az első próba!

Fót mellől indultunk a gépekkel Tokaj közelébe, így az első több, mint száz kilométert autópályán tehettük meg a kezdésként választott alapfelszereltségű masinával.
Arra nagyon gorsan rájöttünk, hogy nem a “százharmincas” tempó az igazi terepe a kicsikének. 🙂

Kicsit hangos, az oldalszél, illetve a kamionok, teherautók, vagy a gyorsabban elsuhanó SUV-k menetszele is billegteti az autót.
Meg is álltunk pihenni… 😀

Az autópályát elhagyva, az országúton engedélyezett kilencven/órás sebesség már sokkal inkább tetszett a gépnek – és nekünk is.
Ekkor már nem volt hangos.
Mondhatni, kifejezetten otthonosan érezte magát a játmű.

Az igazi otthonra azonban először akkor talált “Dzsimnike”, amikor az igazi magyar alsóbbrenű utakra tévedtünk.

A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA – A KÖZÖSSÉGI “FÜLEK” ALATT!

Kapcsolódó bejegyzések