Ez volt életem egyik legnagyobb baklövése!

Annyira.  de annyira haragszom magamra, hogy azt megfogalmazni sem lehet pontosan!

Múlt pénteken éppen sétáltam a bagi posta irányába,hogy az ottani buszmegállóban várjam az érkezőpáromat, amikor megcsörrent a mobilom.
A kijelzőn Kovács Niki neve jelent meg – Ő a Yamaha hazai PR felelőse.
Vidáman “vettem fel” a telefont – hisz’ régen beszéltünk -, ám vidámságom hamar elszállt, ugyanis Niki annyit kérdezett, hogy; “Ugye nem felejtetted el  a TMAX-ot?”
Levegőt se kaptam,annyira megdöbbentem.
Megdöbbentem, ugyanis nem rémlett, hogy tesztmotort kellett volna augusztus utolsó péntekén elhoznom.
Hebegtem, habogtam a telefonba, azt viszont biztosan tudtam, hogy pénteken már nem érnék oda a Soroksári útra a gépért…

Párom megérkezett, közben  azt is “kiderítettem”, hogy én voltam az, aki elgyurcsányolta (elkutam bszdmg, elkurtam) ezt a tesztidőpontot. Én hülye ugyanis szeptember végére írtambe a naptárba a TMAX-ot.  🙁

Pedig milyen jól is jött volna a hétvégére a gép!
Na, mindegy…

Hétfőn reggel már nem sokkal nyitás után ott voltam a Soroksári úton, hogy ha más nem, legalább néhány kilométer, néhány óra adatassék meg nekem is a Yamaha TMAX DX-ből.
Néhány óra?
Nem is olyan rossz ötlet, így indultam is Törökbálintra, hogy újabb G-Shock időmérőket hozzak el a Fast Hungary Kft.-től – elvégre “teszt a lelke mindennek”.

No, de erről ennyit – egyelőre.
Szóval a Soroksáriról irány Törökbálintra, az M0-ás melletti ipari parkba. Jó-jó, közben még beugrottam a szintén a Soroksári úton található Malomudvarba az emakihoz is – mert tudjátok,teszt a lelke…

A nagytestű robogóra ezúttal rövidnadrágban ültem, mivel annyira, de annyira izgatottan vártam a tesztet, hogy reggel nem a hosszúnadrágot, hanem egy másik rövidnacit pakoltam  a hátizsákba a motoroskesztyű és a térdvédők mellé.
Sebaj -gondoltam -, így legalább azt is megtapasztalhatom, mennyire huzatos, – vagy nem – a TMAX.
Nem az, de erről egy kicsit később.

A Soroksári útra kikanyarodva, majd gyorsítva eleinte kicsit hangosnak tűnt a  gép, ám meg kellett állapítanom, hogy minden bizonnyal még nem volt teljesen üzemi hőmérsékleten a kicsike.

Az első kilométerek alatt gyorsan összecsiszolódtunk és a Budapest Park magasságában már a kocsik között gurultam előre.
Az eSBR Racingtól (emaki) tovább indulva, majd a Lágymányosi hídon Budára átérve már kifejezetten otthonosan éreztem magam a TMAX nyergében.
A folytatásban az Egér úton, majd a Kőérberkin már a maximális megengedett sebességet is kihasználtam,  illetve Törökbálintnál az M0-ás elejére felhajtva gyorsan fel is gyorsultam a megengedett 110-es tempóig.
És azt kellett nagyon gyorsan megállapítanom, hogy az kocsisorok közötti araszolgatáskor, az alacsonyabb sebesség mellett a nagyobb tempónál is nagyon stabil a gép.
Jó volt érezni, hogy az “autóutas tempónál” az olykor érkező oldalszél mellett is biztosan az úton lehet tartani a TMAX-ot.

Törökbálintra érve emelkedőn tettem az oldalsztenderre a gépet és ekkor örültem  annak,hogy kézifékkel is ellátták a masinát.
Mert egyrészt biztosan pihent, amíg én az órákat átvettem, másrészt az induláskor sem kellett “bűvészkedni” azzal, hogy ne guruljon hátra a vas.

Visszafelé indulva Törökbálinton, majd Budaörsön át jutottam el újra az Egér útig, ahol eljött az ideje, hogy teszteljem a tempomatot is.
Egyrészt baromi kényelmessé teszi a motorozást, másrészt a 70-es tempó melletti kettő(literes) fogyasztás (T)MAXimálisan lenyűgözött.
Itt kell megjegyeznem, hogy a 110-es tempónál, enyhe emelkedőn felfelé sem evett 3.8 liternél többet a komplyúter (asszem, így írják helyesen) szerint.

A tempomat, és az ABS mellett az üléspozíció és az első villaszög, a kormány magassága, valamint a kissé előre helyezett visszapillantótükrök is mind azt szolgálják, hogy ez a nagytestű robogó egy remek túramotor legyen!
Az,hogy az ülés alatti  tárolódobozba akár egy nagyobb sporttáskányi felszerelést is magunkkal vihetünk az útra, és ráadásul hátsó dobozt is kapott a a TMAX, mind a túramotor jellegét erősítik.

Természetesen ennél a gépnél is van a vezető előtt a kormány jobb oldalánál egy kisebb tároló, ahol a félliteres üdítőnket/vizünket, vagy a telefonunkat is elhelyezhetjük a túra során.

Az üléspozíciónál ki kell emelni, hogy az  X-MAX 300-hoz hasonlóan akár “csopperesebb” lábtartás mellett is utazhatunk.
És ez bizony nagyon kényelmessé teszi a motorozást.
Ja, az ülésről annyit, hogy nagyon jól el lett találva a keménysége. Se nem puha,se nem kemény.
Arról se feledkezzünk meg, hogy ennél a modellnél az első szélvédő plexi magasságát elektromosan lehet állítani,így a gép tényleg maximálisan személyre- és útviszonyokra-, sebességre szabható.

A közel három órányi motorozás alatt abban is megerősítettem magam, hogy ritka nagy f…zkalap vagyok,amiért rossz időpontra írtam be a gépet a tesztek naptárába és így csak rövid ideig motorozhattam a TMAX-szal!

Csak sajnálni tudom az elszalasztott lehetőséget!!! 🙁

Nem is őszinte a mosolyom!

Majdnem elfelejtettem…#tmax #tmaxdx #yamaha #yamahatmax #yamahatmaxdx #tesztmotor #motorteszt #teszt #motor #moto…

Közzétette: István Berta – 2017. augusztus 28.

Mert az volt életem eddigi legnagyobb baklövése, hogy “kidobtam” három napnyi tesztelési lehetőséget a Yamaha TMAX DX-szel kapcsolatban!

A vasról egyébként minden fontos részletet megtaláltok IDE kattintva!

Ja, és a most péntek már vörössel van belefaragva abba a bizonyos naptárba!

 

Megosztás

Kapcsolódó bejegyzések